Bevallom, keserűséggel tölt el, hogy bár tudom, így van, mégsem tudom időbeli logikai sorrendbe tenni Shakespeare műveit, ahogy azoknak illik következni a misztériumok rendjében.
Valami megmagyarázhatatlan zavar ott feszül mindig hogy értelemmel magyarázni nem lehet, mert mindaddig, amíg így próbálkozom, könyvet írok róluk, ó, én tudatlan, nem élem meg azokat.
Hagyom a dagadt könyveket másra!
Egyben biztos vagyok.
Minden arcban ott rezdül a megismerés lehetősége és válik gonosszá, azaz megdermedt pillanattá, ahogy meghaladod azt utadon. Ne félj hát, akit imádtál ragyogó szentként most calibanként mocskolja össze a valóságod.
Teremtményeid, hogy utad járd,korszakok óta kísérnek.
Házad üres templom.
Prospero könnyei
2012.08.09. 19:53
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://alternativasphera1.blog.hu/api/trackback/id/tr424704275
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.